FORRÁS: ÉVA MAGAZIN
A bőr pigmenthiányával járó vitiligot sokan nem is tartják igazi betegségnek, mivel „csupán” esztétikai panaszokat okoz. Jelentőségét azonban nem szabad alábecsülni: emberek milliói érzik rosszul magukat a bőrükben a zavaró fehér foltok miatt.
Melanin, a bőr festékanyaga
Bőrünk, hajunk és szemünk színének kialakításában egy melanin nevű pigment játssza a főszerepet. Attól függően, hogy mennyi termelődik belőle, világosabb vagy sötétebb tónusúak lesznek a színeink. A melanint a bőr mélyebb rétegeiben lévő, melanocitáknak nevezett sejtek termelik, melyek működése idegi és hormonális szabályozás alatt áll. A melanin fontos szerepet játszik az UV-sugarak elleni védekezésben: napfény hatására bőrünk pigmenttermelése fokozódik (tehát lebarnul), ezzel védve a bőr mélyebb rétegeit a káros UV-sugárzástól.
Mit kell tudni a vitiligoról?
A vitiligo világszerte a lakosság körülbelül 1-2%-át érinti. Többnyire fiatal felnőtt korban kezdődik, nőknél kicsit gyakrabban fordul elő. Jellemző tünete, hogy a bőrön panaszt nem okozó, éles kontúrú, hófehér foltok alakulnak ki a melanociták működészavara, illetve hiánya miatt. A foltok a test bármely pontján feltűnhetnek, és általában szimmetrikusan helyezkednek el. A leggyakrabban érintett testrész az arc, a kézfej, a hónalj, a köldök, a nemi szervek környéke és a két alsó végtag. Ezeken a területeken a szőrszálak is elszíntelenedhetnek. A foltok általában lassan növekednek, a folyamat gyakran évekre megáll. A betegség azonban néha igen gyorsan terjed, és ritkán előfordul az is, hogy a foltok a teljes testfelületet elözönli, ezáltal teljes pigmenthiány alakul ki. A jellegzetes fehér foltok nem csak esztétikailag zavarnak: az érintett bőrterületeknek semmiféle védekezőképessége nincsen az UV-sugárzással szemben, ezért akár enyhe napfény hatására is komoly gyulladás, napégés alakulhat ki.
Mi állhat a háttérben?
A vitiligo oka nem ismert. Kialakulásában részben örökletes hajlam játszhat szerepet, az esetek 30%-ában látunk családi halmozódást. A legelfogadottabb nézet szerint autoimmun megbetegedésről van szó, vagyis a szervezet védekező rendszere önmaga károsítja a pigmentsejteket. Erre azonban nincs egyértelmű bizonyíték, magát a konkrét autoimmun reakciót még nem mutatták ki. Az elméletet az támasztja alá, hogy a vitiligo viszonylag gyakran társul egyéb autoimmun betegségekkel (ilyenek például egyes pajzsmirigy-betegségek, mellékvesekéreg-elégtelenség, vészes vérszegénység, myasthenia gravis, lupus erythematodes, scleroderma, Crohn-betegség), ellene szól viszont, hogy az autoimmun betegségek kezelésében többé-kevésbé bevált szteroid gyógyszerek nem hatnak a rá.
Megfigyelték, hogy a tüneteket napfény, hosszan tartó, komolyabb lelki megterhelés, illetve a szervezetben zajló krónikus gyulladás is provokálhatja.
Vitiligo és társas kapcsolatok
Minden feltűnő testi hiba, a vitiligo is stigma (főleg, ha az arcon van). Akik ilyet hordoznak, azokra állandóan rázuhan az a tény, hogy a róluk kialakult képben nagy szerepet játszik a megjelenésük. Barátaik, munkatársaik feltűnően viaskodnak magukban, próbálják „nem észrevenni” a foltokat, igyekeznek „a hibájukkal együtt elfogadni” az érintettet. Ám ezek a jótékonynak szánt gesztusok is csak újra meg újra emlékeztetnek a hiányosságra.
Ám vannak, akik együtt tudnak élni ezzel, hozzászoktak, hogy szinte minden új ismeretség alakulását belengi a fehér folt kérdése.
Kell-e kezelni a vitiligot?
A vitiligo ártalmatlan betegség, kezelése nem feltétlenül szükséges. Figyelni kell azonban a fényvédelemre, mivel az érintett bőrterületek nagyon könnyen leéghetnek. Lehetőleg magas faktorszámú, mind az UVA- mind az UVB-sugár ellen védelmet biztosító készítményt használjunk. Léteznek színezett fényvédők, melyek egyúttal eltakarják a fehér foltokat.
Zavarnak a foltok. Mit tegyek?
A vitiligo a tudomány mai állása szerint sajnos nem gyógyítható. Különböző drága és hosszadalmas kezelésekkel a tünetek átmenetileg javíthatók, a betegség terjedését azonban egyik sem akadályozza meg.
Nagy kiterjedésű vitiligo esetén gyakran alkalmaznak különböző fényterápiás eljárásokat (keskeny sávú UVB- és PUVA-kezelés), amelyek az UV-sugarak pigmentképződést elősegítő hatását aknázzák ki. A PUVA-kezelés során az UVA-sugarakat fényérzékenyítő anyaggal (például psoralen) használják, ezáltal fokozódik a barnulás. Az UV-fény hatására a fehér területeken apró pigmentszigetek jelennek meg, a foltos pigmentáció miatt azonban a kozmetikai eredmény gyakran az eredetinél rosszabb. A PUVA-kezelés további hátránya, hogy nem alkalmazható otthon, illetve késői mellékhatásokkal (rosszindulatú bőrdaganatok kialakulása, a bőr fénykárosodása és korai öregedése) is számolni kell.
A napjainkban egyre elterjedtebb xenon-klorid lézerkezeléssel igen jó eredményeket lehet elérni vitiligoban is. Hátránya viszont, hogy csak kisebb felületekre használható. A vitiligo kezelésében a szteroidtartalmú krémek – mint említettük – nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért alkalmazásuk visszaszorulóban van. Nagyon dicsérnek viszont egy gyógynövényalapú francia gélt, mely vény nélkül kapható a hazai patikákban. A betegek körében igen nagy népszerűségnek örvendenek a méhlepénykivonatot tartalmazó készítmények, melyek egyes statisztikák szerint 60–80%-os gyógyulással kecsegtetnek. Az oldattal naponta háromszor kell bedörzsölni a depigmentált bőrterületeket, amit 15 perces infralámpázás követ. Az érintett területeken 2–4 hónap múlva indul be a pigmentképződés, mellékhatás egyelőre nem ismert. Ezek a készítmények hazánkban még nem törzskönyvezettek, de az interneten megrendelhetők.
Sokaknak segít a candidadiéta, a vitiligo és a candidafertőzés közti összefüggés azonban nem bizonyított. A vitiligo gyógyításában sebészeti eljárásokkal (a pigmentált bőr felső rétegének átültetése a fehér bőrterületekre) is próbálkoznak, de ez a módszer egyelőre nem igazán terjedt el. A fehér foltok eltüntetésének talán leghatékonyabb (és legbiztonságosabb) módja a különböző fedőpúderek alkalmazása. Léteznek speciális korrekciós kozmetikumok, ezeket külön erre a célra fejlesztették ki. Nagyon nagy bőrterület érintettsége esetén végső megoldásként szóba jön az egészséges bőrterületet kifehérítése, amitől egységes bőrszín jön létre. A bőr fehérítése hetektől évekig tartó, ismételt hidrokinon krémes kezeléssel érhető el, a hatás visszafordíthatatlan. Valamennyi kezelést érdemes cink, réz és vitaminok (elsősorban béta-karotin, C- és B-vitaminok) szedésével kiegészíteni.
Nem minden fehér folt vitiligo!
Fontos megjegyezni, hogy a vitiligon kívül számos egyéb betegség is hasonló tünetet ad. Ilyen például a köznyelven napgombának nevezett bőrbetegség (pytiriasis versicolor), mely napozást követően legtöbbször a háton és a mellkason kialakuló fehér foltokkal jár. A gomba által termelt anyag ugyanis gátolja a melanociták működését, a gombatelep továbbá árnyékot vet, ezért a bőr lebarnulása a gombától károsított részeken elmarad. A betegség jól gyógyítható különböző gombaellenes készítményekkel, melyek krémek és spray formában a patikákban vény nélkül beszerezhetők. A kezelést követően a pigmenthiány is rendeződik, ha nem fertőződik vissza a bőrfelület. Kiterjedtebb esetekben azonban belső gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Olykor egyes gyulladással járó bőrbetegségek (például pikkelysömör, ekcéma) is átmeneti fehér foltossággal gyógyulnak, sőt, amennyiben a gyulladás kiterjedt, mélyebb szöveti részeket is érint, a festékhiány maradandó lesz. A másodfokú égési sérülések is általában pigmenthiány hátrahagyásával gyógyulnak, itt azonban a spontán javulásra – a vitiligoval ellentétben – van remény. Bizonyos vegyszerek is okozhatnak fehér foltokat a bőrön: például a fenol és származékai elpusztíthatják a pigmenttermelő sejteket. A meglehetősen ritka albinizmusban egy enzim hiánya miatt egyáltalán nincs pigmenttermelés, ezért a festékhiány az egész bőrfelszínt érinti.
Mellbevágó élmény, amikor a fiatal először veszi észre fehér foltjait. Szembesül saját sérülékenységével, kortársainál korábban kell hozzászoknia a csorbult vonzerő tudatához. Ám mindezt felfoghatjuk kihívásnak is, lehetőségnek arra, hogy a külsőségek helyett az igazán meghatározó emberi tulajdonságok kerüljenek az értékrend első helyére.
UV: ultraibolya, ibolyántúli (ultraviola)
UV-sugárzás: a legrövidebb hullámhosszú, de még látható fénynél – viola, ibolya – is rövidebb hullámhosszú (tehát szemmel már nem látható) elektromágneses sugárzás
UVA-sugárzás: rövidhullámú ultraibolya-sugárzás
UVB-sugárzás: középhullámú ultraibolya-sugárzás
PUVA-kezelés: fényérzékenyítő anyaggal végzett UVA-sugárkezelés (photosensitiser + UVA)
„Jellemző tünete, hogy a bőrön panaszt nem okozó, éles kontúrú, hófehér foltok alakulnak ki a melanociták működészavara, illetve hiánya miatt. A foltok a test bármely pontján feltűnhetnek, és általában szimmetrikusan helyezkednek el.”
„Különböző drága és hosszadalmas kezelésekkel a tünetek átmenetileg javíthatók, a betegség terjedését azonban egyik sem akadályozza meg.”
„Mindezt felfoghatjuk kihívásnak is, lehetőségnek arra, hogy a külsőségek helyett az igazán meghatározó emberi tulajdonságok kerüljenek az értékrend első helyére.”