Mi a vitiligo

A bőr színének (pigmentjének) elvesztése, hiánya többféle betegség illetve ok miatt is bekövetkezhet: gombás fertőzés, sérülés, albinizmus vagy épp a vitiligo.

A vitiligo pontos oka egyelőre ismeretlen. Csak feltételezések vannak ezzel kapcsolatban.

A vitiligo jelenleg nem gyógyítható!

Kezelési módszerek léteznek, melyek  segíthetnek csökkenteni vagy megszüntetni a pigmenthiányt.

Egyes esetekben semmilyen kezelési módszer nem javít a beteg állapotán vagy a kezelés befejeztével a foltok újra visszatérnek.

A vitiligo világszerte a lakosság körülbelül 1-2 %-át érinti.
Magyarországon kb. 100-200 000 vitiligos beteg van. Közöttük sok a gyermek.

A betegség orvosi és nemzetközileg használt megnevezése vitiligo.
Magyarul (szerzett) pigmenthiánynak, foltos festékhiánynak vagy bőrfestékhiánynak nevezhetjük.
Német nyelvterületen „fehérfolt-betegség” (Weißfleckenkrankheit) néven is ismert.

A vitiligo nem fertőző betegség!

A kívülállók a riasztó foltok és az ismerethiány miatt gyakran gondolják azt, hogy a vitiligo fertőző betegség, és ennek megfelelően reagálnak. Ez rendkívül megnehezíti a vitiligos betegek életét, mindennapjait. Különösen a gyermekeknek és a tinédzsereknek jelenthet nagy lelki terhet ez a betegség. A betegség pszichésen kihat a szülőkre, hozzátartozókra is.

A vitiligo gyakran családi halmozódást mutat. Számos eset ismert, amikor családon belül, vérrokonok körében többen is érintettek a betegségben, ez pedig nyilvánvalóan arra utal, hogy a vitiligora való hajlam bizonyos fokig örökölhető.

A vitiligoban szenvedő emberek nagy része jó általános egészségi állapotnak örvend, ám maga a betegség – ártalmatlansága ellenére – másodlagos veszélyeket rejt (gyors leégés a napon, amely akár még bőrrák kialakulásához is vezethet), a hétköznapokban pedig nem csekély lelki terhet jelent a foltok elviselése. A foltok gyakran rendkívül elcsúfítják az érintetteket, s ez esetenként nagyon megnehezíti személyes kapcsolatok kialakítását, az álláskeresést, társkeresést, a közösségekbe való beilleszkedést, a mindennapi életet.

A vitiligot társbetegségek is kísérhetik. Pl.: pajzsmirigy betegség, savhiányos gastritis, Diabetes mellitus (cukorbetegség), Addison-kór (idült, elsődleges mellékvesekéreg-elégtelenség), Anémia pernicióza (vészes vérszegénység), stb.

Vitiligonál a bőrgyógyász illetve a szakorvosok feladata az esetleges társbetegségek, gócok, hiányállapotok felderítése és kezelése.

A vitiligo semmi esetre sem tekinthető egyszerű kozmetikai problémának, ez egy valódi megbetegedés – annak ellenére, hogy bőrgyógyászok jelentős hányada szépséghibának tekinti.

Igen ritka esetben a vitiligo spontán “gyógyul” (tünetmentessé válik), anélkül, hogy a beteg bármit tett, vagy életvezetésén bármit változtatott volna ennek érdekében. Itt a helyes kifejezés a tünetmentessé válás, mivel ez nem tekinthető valódi gyógyulásnak. A tünetek – a pigmenthiányos foltok – bármikor visszatérhetnek.

A vitiligo oka

A vitiligo oka nem ismert, és súlyosabb betegségekhez hasonló volumenű kutatása sehol a világon nem is folyik. Nem ismert olyan rendellenesség, amely mindig együtt járna a vitiligoval.

Ha a betegség oka nem is ismert, létezik néhány feltételezés erre vonatkozóan:

• A legszélesebb körben elfogadott hipotézis szerint a vitiligo autoimmun-betegség, vagyis a test védekezőrendszere maga pusztítja el a melanocitákat, valamilyen okból idegennek ítélve őket.
• Megfigyelték, hogy a vitiligo gyakran jelenik meg komoly lelki trauma után, vagy hosszabban tartó súlyos lelki terhelés során. Ehhez kapcsolódik az az elképzelés, hogy abnormálisan működő idegsejtek olyan mérgező anyagokat termelnek, amelyek károsítják a melanocitákat, s így azok mintegy „mérgezésben” pusztulnak el.
• Következő feltevés szerint a melanint előállító sejtekben a pigment-előállítás melléktermékeként keletkezik a sejteket belülről tönkre tevő méreg.

A pigmenthiány kezelésére számtalan anyaggal, számtalan módon, számos eljárás ismert, de ezek hatásfoka, illetve tartóssága általában rendkívül alacsony.

A vitiligo diagnosztizálása

A vitiligo diagnosztizálása általában a páciens klinikai vizsgálatai eredményein alapszik, a jellemző terü­leteken megjelenő tejfehér foltok figyelembe vételével. A vitiligos foltok jellegzetes formájúak és szimmet­rikusan helyezkednek el. Néhány betegen a foltok a test mindkét oldalán, tükörszerűen helyezkednek el. Világos bőrű páciensek esetében speciális fénnyel (Wood lámpa) való megvilágítás szükséges a depigmentált helyek kiszűréséhez.

A Wood lámpa teszt nagyban hozzájárul a depigmentációk különböző fajtáinak elkülönítéséhez. A külö­nösképpen bonyolult eseteknek egy kis hányadában szükséges a bőrön való biopszia alkalmazása a vitiligo, más, fent említett betegségétől való meghatározásához. A vitiligotól szenvedő embereknek NEM kell tartaniuk a rosszindulatú betegségek (rák) megnövekedett kockázatától.

A vitiligo összefüggésbe hozható a pajzsmirigy betegségeivel (különösen a 40 év feletti nők esetében), cukorbetegséggel, vészes vérszegénységgel, az Addison kórral és az összetett endocrinopathy szind­rómával. Más, kapcsolódó bőrbetegségek a fehér haj, az idő előtti őszülés és az alopecia areata (hajhul­lás). Az ilyen jellegű összefüggések miatt orvosa a következők közül bármelyik vizsgálatot előírhatja:

Pajzsmirigy profil: Különösen a TSH szint

Vércukorszint: (a cukorbetegség kizárása érdekében)

Teljes vérkép, B12 vitamin- szint, stb. (a vészes vérszegénység kizárása érdekében).

Alkalmankénti vizsgálatok más, autoimmun betegségek kiszűrésére.

Újabb festékanyag nélküli területek felkutatása és kezelése mielőtt azok teljesen kifejlődnek és láthatóvá válnak

A Wood lámpa kitűnő segítség lehet ebben. Kimutatja a vitiligot (és más depigmentációkat) a világosbőrű emberekben, még akkor is, ha ezek a foltok normális fényviszonyok mellett a szem számára láthatatla­nok. A vitiligos területek a teszt által láthatóvá válnak, így már nagyon korai stádiumban kezelésre kerül­hetnek. Így lehetségessé válik a vitiligo kezelése még mielőtt láthatóvá válna; a kezelés ideje lecsökken, a tovább terjedés pedig lehetetlenné válik.

Mi is ez a Wood lámpa?

A Wood lámpa fekete fény teszt és ultraviola fény teszt néven is ismert. Az ultraviola fény használatán alapszik, mellyel a vizsgálandó területet sugározzák be egy elsötétített helyiségben.

Hogyan történik a Wood lámpa teszt?

Meg fogják kérni, hogy foglaljon helyet egy sötét szobában. Mihelyst a szeme hozzászokott a sötétség­hez, az orvosa bekapcsolja a Wood lámpát, melyet a vizsgálandó területtől körülbelül 10-13 cm-nyire tart. Kimutatja a bőr színének azon elváltozásait, melyek a szemmel való vizsgálat során rejtve maradnak.

A vizsgálat alatt nem szabad a lámpa fényébe nézni!

Hogyan készüljek fel a vizsgálatra?

Semmiféle különleges előkészület nem szükséges, csupán annyit kell megtennie, hogy ne használjon semmiféle gyógyszert a kezelést megelőzően.

Fogok-e valami kellemetlenséget érezni a vizsgálat alatt?

Semmit sem fog érezni, míg a vizsgálat tart.

Vannak a vizsgálatból származó mellékhatások, illetve kockázatok? 

Nincsenek ártalmas mellékhatások, vagy kockázatok, de kerülnie kell a fénybe való pillantást.

Miért válik hasznomra a Wood lámpával való vizsgálatom?

Normális esetben a bőr nem fluoreszkál, vagy ragyog az ultraviola fénytől. Ez a teszt felfed különféle színváltozásokat a következő bőrbetegségektől függvényében:

Aranysárga: (Tinea Versicolor)

Sápadt zöld: (Trichophyton Schoenleini)

Ragyogó sárgászöld: (Microsporum Audouini vagy M. Canis)

Vízzöld-kék: (Pseudomonas Aeruginosa)

Rózsszín-rózsásnarancs: (Porphyria Cutanea Tarda)

Ash-Leaf-Shaped Spot (Tuberous Sclerosis)

Kékesfehér: (lepra)

Sápadt fehér: (Hipopigmentáció)

Lilásbarna: (Hiperpigmentáció)

Ragyogó fehér, vagy kékesfehér: (depigmentáció, vitiligo)

Ragyogó fehér: (albinizmus)

---

Vitiligoval összetéveszthető betegségek:

Általában az alábbi betegségeket keverik össze a vitiligoval.

Tinea versicolor (napgomba): gombás fertőzés okozza, Pityriasis versicolornak is nevezik. Leggyakrabban iskolás gyermekek érintettek a betegség által. Fehér folt formájában jelenik meg finom száraz pikkelyes felületként a bőrön. Arc, arccsont, hát stb az általános előfordulási terület. Zsíros bőrön, meleg és nedves környezetben szeret kifejlődni, nem összefüggésben a személyes higiéniával.

Pityriasis Alba (fehér bőrhámlás): ez az állapot szintén gyermekeknél jellemző. Általában a fiúk jobban érintettek, mint a lányok. Főként az arcon megjelenő fehér folt formájában jelentkezik. Ez a leggyakrabban a téli hónapokban látható, és általában önkorlátozó állapot. A súlyosabb esetekben szakértő bőrgyógyásszal kell konzultálni.

 

Piebaldism (piebaldizmus, tarkaság): Veleszületett állapot, ami azt jelenti, hogy a betegség már a születéskor jelen van. Ez egy autoszomális domináns betegség, melyet a bőr érintett részéből származó melanociták hiánya jellemez. Szétszórt normál pigmentált és hipopigmentált foltok formájában jelenik meg a homlokon.

Idiopathic guttate hypomelanosis (jóindulatú leukoderma): Ezt a betegséget több apró, lekerekített vagy könnycsepp alakú, világos színű foltok jellemzik, amelyek a napnak kitett testrészeken jelennek meg. Végtagok, a lábszárak és az alkar az érintett felület, de más testrészekre is hatással lehet. Általánosságban elmondható, hogy a 40 évesnél idősebb embereket érinti ez a betegség.

Fehér hegek: Minden sérülés utáni heg hagyhat fehér foltot maga után a bőrön. Időnként úgy néz ki, mint a vitiligo. Ha a melanociták teljesen elpusztulnak, akkor a hegnek hibás pigmentációja lehet.

Leprosy (lepra): A lepra a bőr bakteriális fertőzése. Ebben az állapotban világos színű foltok láthatók a bőrön, amiket érzésvesztés és hajhullás is kísér. A vitiligo a melanin nevű bőr pigment elvesztése vagy megsemmisülése. Nem fertőzés okozza.

Scleroderma (szisztémás bőrkeményedés, szisztémás szklerózis): Ebben az állapotban a bőr megkeményedik, fényes foltokkal a felületén. Az érintett rész mozgathatósága korlátozott.  Az első tünetek általában 40 éves kor körül jelennek meg, nőknél jóval gyakrabbak. A scleroderma több szervet is érinthet, általában a kézen, az ujjak hidegben történő elfehéredésére és égő-szorító fájdalmára figyelnek fel a betegek.

A scleroderma autoimmun betegség, melyek során a kötőszöveti sejtek tulajdonképpen megfojtják kollagénnel a környező szöveteket. A kötőszöveti sejtek túlzott mértékű aktiválódása nem csak a bőr alatt jelentkezhet, hanem a belső szerveket, vérereket körbevevő kollagén mennyisége is megnőhet, az érintett területen a bőr megkeményedik, az ujj merevvé válhat

Chemical leukoderma (kémiai leukoderma, érintkezési leukoderma):

Bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség a bőr felszínén pigmentált foltokat okoznak, ezt kémiai leukodermának nevezik. A foltok hasonlóak a vitiligohoz.

Nevus anemicus (vérszegény anyajegyek): Különböző méretű és alakú bőrfoltok jellemzik, amelyek fehérebbek, mint a normál bőr.

Halo nevus (anyajegyek körüli fehér foltok): Ez egyfajta anyajegy, amelyet fehér szegélyezett gyűrű vesz körül. Meglévő anyajegy körül alakul ki. A Halo nevus kialakulásának pontos oka ismeretlen.

 

A pontos diagnózis érdekében a Vitiligo-betegeknek bőrgyógyász felkeresése javasolt. Az orvos tapasztalatai, a folt vizsgálata feketefény lámpa(Wood lámpa) alatt és néhány laboratóriumi teszt, például pajzsmirigy kivizsgálás segíthet a vitiligo diagnosztizálásában. Néha az orvos szövettani vizsgálatot is javasolhat.

Fordítás: Madar Csaba

Forrás: https://www.askdrshah.com/blog/diseases-mistaken-for-vitiligo/