Forrás: Családi Net. dr. Kohán József
A vitiligo a bőr betegsége, mely a pigmentsejtek elvesztése miatt fehér foltok formájában jelentkezik és a test bármely pontján előfordulhat.
A hófehér foltok általában a test mindkét oldalán, szimmetrikusan jelennek meg.
A leggyakrabban érintett területek az arc, az ajkak, a kézfejek, a karok, a lábak és a nemi szervek.
Vitiligoja 100 emberből egynek, kettőnek van.
A vitiligoban szenvedő emberek nagy része jó általános egészségi állapotnak örvend.
A bőr, a haj, a szemek színét a melanocita nevű sejtekben termelődő melanin nevű pigment határozza meg.
Ha ezek a sejtek elpusztulnak, vagy nem képesek előállítani melanint, a bőr kivilágosodik, esetleg maradéktalanul kifehéredik.
A vitiligot a bőr melanocitáinak eltűnése okozza.
Senki sem tudja pontosan, hogy mindez miért történik, kialakult azonban négy, fő elképzelés ezzel kapcsolatban:
1. Abnormálisan működő idegsejtek olyan mérgező anyagokat termelnek, melyek károsítják a melanocitákat.
2. Az immunrendszer idegennek tekintve felszámolja melanocitákat.
3. A pigmentek termelődése során olyan mérgező melléktermékek is képződhetnek, melyek elpusztítják a melanocitákat.
4. Egy genetikai hiba következtében a melanociták fokozottan sérülékennyé válnak.
A vitiligo gyakran kezdődik hirtelen pigmentvesztéssel, mely folyamat egyes esetekben addig tart, míg, máig ismeretlen okból kifolyólag, egyszer csak megáll.
A pigmentvesztéses ciklusokat olyan időszakok is követhetik, amikor a pigmentek állapota változatlan marad, majd tovább romlik egészen végletekig. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az egyén pigmentjei önmaguktól visszatérnek.
A vitiligo elfedése sminkkel, önbarnító-szerekkel, festékekkel a legkönnyebb.
A pigmenthiány orvosi kezelése pillanatnyilag csak tünetileg lehetséges, e kezelések eredménye ráadásul rendkívül bizonytalan és a legritkább esetben tartós.