Forrás: Magyar Hírlap. Kun Mónika 2003. január
Nyártól kezdi meg működését Szegeden Magyarország első bőrbankja, ahol az átültetésekhez a betegektől vett bőrdarabból tenyésztik a szükséges hámsejteket. A laboratóriumban egy forradalmian új eljárással égési sérüléseket, baleset, műtét miatti kialakult hámhiányokat lehet majd gyógyítani. Az új eljárás a betegeknek százezer forintjába kerülhet, ha az Országos Egészségügyi Pénztár nem támogatja a beavatkozást. Naponta legalább húsz telefon érkezik a szegedi orvostudományi egyetem bőrgyógyászatára, a betegek ugyanis megtudták: az új átültetési eljárással már tízen visszakapták “régi” bőrüket.
Naponta legalább húsz telefon érkezik a szegedi orvostudományi egyetem bőrgyógyászatára, a betegek ugyanis megtudták: az új átültetési eljárással már tízen visszakapták “régi” bőrüket. A Szegeden végzett beavatkozással több tízezer emberen a bőrön nagy kiterjedésben lévő égési sérülések, baleset, műtét miatt kialakult hámhiányok gyógyítása válik lehetővé a beteg saját sejtjeinek felhasználásával. E gyakran előforduló betegségek korábban alkalmazott kezelési költségei tetemesek, a magyarországi lakosság mintegy 2-3 százalékát érintik (200-300 ezer lakos).
A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján kifejlesztett új eljárás lényege: hogy a beteg lágyékából eltávolított babérlevél nagyságú és alakú bőrdarabból laboratóriumi körülmények között a beteg saját sejtjeit tenyésztik — számolt be a Magyar Hírlapnak Szabad Gábor, a klinika kutatóorvosa. Mintegy két-három hét alatt, száz négyzet-centiméternyi testfelület lefedésére elegendő sejt szaporítható a laboratóriumban. Az új eljárás alkalmas a bőr pigmentsejtjeinek traumás, immunológiai vagy ismeretlen eredetű hiánya miatt kialakult kórképek (leukoderma vagy vitiligo) kezelésére is. Ezeknek a betegségeknek a gyógyítása a mai napig nem megoldott.
A Szegeden épülő bőrbank a krónikus visszatérő bőrbetegségekben szenvedő páciensek részére saját bőrsejtjeik tárolását is biztosítja majd, így későbbi időpontokban már nem kell újabb mintát venni. A folyékony nitrogénben -198 Celsius-fokon lefagyasztott bőrsejtekből megfelelő tenyészetet tudnak beindítani és az átültetéshez sejteket szolgáltatni. A sejtek fagyasztásos tárolásával létrehozandó “humán bőrsejtbank” világszerte egyedülálló, és hozzájárul a betegek hatékonyabb és költségkímélőbb kezeléséhez — fogalmazott a kutatóorvos.
A tervek szerint a betegeket nemcsak Szegeden, hanem regionális szinten a megyei kórházakban, klinikákon, illetve égési osztályokon fogadnák a jövőben. A levett bőrmintákat viszont a Szegeden létesítendő, ipari igényeket is kiszolgáló laboratóriumban tenyésztik majd — mondta lapunknak Nagy Norbert, a TrioLab Kft. igazgatója. Hasonló sejttenyésztést végeznek a Németországi Freiburgban is. Ott azonban — ellentétben a magyar technológiával — nem a betegtől származó emberi eredetű anyagot használnak a tenyésztéshez, hanem állatit.
Az új orvosi eljárást a Széchenyi terv keretében megpályázott 172 millió forint kutatási pénzből és 130 millió forint saját erőből fejlesztik ki Szegeden. Az ipari jellegű létesítmény létrehozásához külső tőke bevonását tervezik. Az eljárás a betegeknek százezer forintjába kerül, ami az Országos Egészségügyi Pénztár jelenlegi finanszírozási rendszerébe beilleszthető, így remélhetőleg az egészségügyi ellátásban részesülők számára térítésmentes lesz az új eljárás. A döntés az OEP-en múlik.